A BFA a tegnapi előadás alkalmával ismét beváltotta ígéretét, miszerint az Akadémián olyan szakemberek tanítanak, akik nemcsak jelentős szakmai tapasztalattal rendelkeznek, de tudásukat át is tudják adni a diákoknak. Miskolczi Péter és Hódi Jenő úgy beszélgettek tegnap, hogy három óra alatt szinte minden fel nem tett kérdésünkre választ kaptunk. Azokra, melyeket magunktól talán nem mertünk megkérdezni. Mert félünk szembenézni a lehetőségeinkkel.

Pedig vannak lehetőségeink, hogy filmkészítőkké váljunk, akik valóban filmet készítenek. Miskolczi Péter arra bátorított minket, hogy kérdezzünk, és dolgozzunk. Hiszen vannak szakemberek, akik örömmel segítenek. Vannak producerek, ha van egy jó ötletünk. És vannak egész évben nyitott pályázatok is, ahová érdemes eljuttatnunk az ötleteinket, akár egy egész forgatókönyvet. Ilyenek a Magyar Nemzeti Filmalap pályázatai, ahol Miskolczi Péter a döntőbizottság tagja. És igen, elolvassák a munkáinkat.

Az előadás során megtudtuk, kik pályázzanak forgatókönyv-fejlesztésre, mik azok a szempontok, amiket a döntéshozók figyelnek egy-egy pályázat elbírálásakor. Van-e létjogosultsága a rövidfilmeknek és művészfilmeknek? Ahogy mindkét szakember hangsúlyozta, ha a rövidfilmekre jelenleg nincs is az országban állami fejlesztési keret, mégis érdemes belevágni, mert – kiváltképp egy elsőfilmes író vagy rendező – krediteket kell, hogy szerezzen, filmfesztiválokra pedig eljuthatnak. De milyen lehetőségei vannak egy elsőfilmes írónak, rendezőnek, producernek? Kikkel érdemes együtt pályázni ahhoz, hogy a kreditek balanszba kerüljenek egy filmes csoporton belül?

Ha készen van egy könyv, mi a következő lépés? És az azt követő? Milyen utat jár be egy film az ötlet megszületésétől a terjesztésig? Kinek mi a feladata a folyamatban? Milyen költségvetési kapaszkodók vagy buktatók állnak előttünk, egy magyar film vagy koprodukció esetén?

Forgatókönyvszakos BFA-hallgatóként rendkívül érdekes és nem kevésbé hasznos volt számomra, hogy az előadáson nem csak a filmírók szemszögéből közelítettük meg a fenti kérdéseket, hanem betekintést nyertem a rendezői, produceri munkafolyamatokba, megismerve leendő kollégáim feladatait is. Hiszen az író nem csak ír, a rendező nem csak rendez. Hanem fejleszt, pályázik, terveket készít. Ha pedig nem ismerjük a későbbi munkafolyamatokat, melyeknek írókként mi is közvetetten szereplői leszünk, nem tudunk a megfelelő emberekhez fordulni, nem tudunk pályázni, és megtenni az első lépést az ötlet és a megvalósulás közötti hosszú, de mindkét szakember szerint követhető úton.

Bak Zsuzsanna, Budapest Film Academy